Ma délután, amikor az össz célom annyi volt csak, hogy kikapcsoljon az agyam, megkérdeztem szobatársam, milyen filmet ajánl. Ő hívta fel a figyelmem erre. Még hétvégén nézte meg. Ritkán találok olyan filmet, ami igazán megragad. Jó mondjuk, ez sem tipikusan az a film, amit többször megnézek mondjuk. De egyszer viszont kötelező!!!

Csak spoilerek nélkül pár szó. Te mit tennél, ha egy megrázó esemény után, úgy ébrednél fel, hogy akik azt állítják a barátaid, nem úgy néznek kii, mint ahogy emlékeztél rájuk. S ez minden alaklommal megismétlődik. Nem emlékszik az arcokra. Ha kikerülnek a látómezejükből a személyek, utána megint egy új arccal jelennek meg. Izgi mi? Hát nem annyira. Honnan tudod, mikor kik vannak körülötted. Hogyan ismered fel a pasid, a tucatnyi öltönyös közül? Meg kell tanulnia az ismertetőjegyekre fókuszálnia, a mozgásra, bármi ami megkülönbözteti a többiektől. Nincs megállás, folyton figyelni kell. Ismerős? Akik nem hallanak is, ezt teszik. Minden nap, minden ébren töltött percében. Figyelnek, folyamatosan dolgozik az agyuk, hogy megértsék, le tudják olvasni a szánkról mit is mondunk. Kemény meló. De… nem lehetetlen.

Nos ehhez, a tragikus folyamathoz adj hozzá, egy sorozatgyilkost, akik rád pályázik, hiszen túlélted, és egy kis románcot. A kerék beindult, és csak saját magában bízhat, hogy eléggé oda tud figyelni, és meg tud-e különböztetni barátot az ellenségtől. S megtalálja e azt az egy stabil pontot, ami változatlan marad számára.  Igazi kikapcsolódás, mély tartalommal és románccal, az akciót sem kifelejtve. Nyugodtan ajánlom mindenkinek.

Reménykedj, hogy nem kell soha úgy ébredned, hogy nem a saját arcod látod viszont a tükörben.

Főszerepben a Kaptárból ismert Milla Jovovich, és a Bűbájos boszorkákból és a Kés/Alatt-ból ismert Julian McMahon.